„Minden koncertemre úgy készülök, mintha az első vagy az utolsó lenne"
Bogányi Gergely
„Olyan nyitott operaházat szeretnék, ahol az előadások kérdéseket tesznek fel."
Kovalik Balázs
„Hagytuk, hogy dolgok felszínre kerüljenek és megszülessenek.”
Frenák Pál
„A Fidelio az iránytűm a zene rengetegében.”
Borbély Mihály
„Az adott kor, állapot, zene vagy a velem szemben álló emberek inspirálnak.”
Ladányi Andrea

Megjelent az Erkel, Mahler és Liszt Belvárosa című exkluzív kiadvány

2010. június 1., kedd

Az NKA Felemelő Század elnevezésű programja keretében, a 2010-es Erkel-Mahler és a 2011-es Liszt-évhez kapcsolódó, Az Andrássy út zenei élete régen és ma alcímet viselő kiadványt a Fidelio Média Kft. tervezte, társszerkesztette és kivitelezte.

Miért eme három?

A 19. század utolsó évtizedei látványos, mondhatni amerikai típusú fejlődést hoztak Budapest számára: fővárosunk ekkor vált hamisítatlanul modern, európai nagyvárossá. A pesti lakosokkal és az idelátogató turistákkal e dinamikus korszakot a legközvetlenebb módon alighanem az ekkor épített házak, városnegyedek érzékeltetik, s ezek közül is főként a 2002 óta az UNESCO világörökségi listáján szereplő Andrássy út. E nagyszabású fejlődés Budapest kulturális és művészi életében is komoly változásokat eredményezett, új intézményeket teremtve, s egymás mellé állítva a félmúlt még aktív nagyjait és a jövő feltörekvő tehetségeit. A komolyzenei és operaéletben így került egymás mellé a magyar történeti opera műfaját sikerre vivő, a pesti zenei és zenés színházi életet évtizedeken át irányító idős Erkel Ferenc és a pár esztendeig Budapesten működő ifjú Gustav Mahler, s így hívta életre egyesült erővel Erkel és a Pesten megtelepedő Liszt Ferenc a Zeneakadémiát. A kétszáz éve született Erkel és a másfél évszázada született Mahler, illetve a 2011-ben bicentenáriumi emlékévéhez érkező Liszt részint egymással együttműködve, részint egymás nyomdokaiba lépve fáradozott a magyar főváros kulturális életének felpezsdítésén.

Az Andrássy úton vezényeltek és tanítottak, rendeztek és zongoráztak – itt éltek Budapest világvárosias ütemben formálódó szegletén. A remekül sakkozó Erkel még bízvást láthatta a kávéházi kultúra kiteljesedését, Mahler találkozhatott a város kétnyelvűségével, s az abbéruhájában is világfiasnak ható Liszt valószínűleg hallott egyet s mást a mondén Kék macska mulató zajos éjszakáiról. Egyszerre voltak tehát tevékeny részesei és szemtanúi a modern, gazdag és sokszínű Budapest létrejöttének.