Szent SzaniszlóIgazi zenei ritkasággal lepte meg a Liszt-rajongókat a jubileum évében a Honvéd Együttes és Fidelio Média. Az utolsó opuszok egyikeként számon tartott, befejezetlen Szent Szaniszló oratórium eddig a Liszt-kutatókon kívül szinte mindenki számára ismeretlen volt. Eddig mindössze egyetlen felvétel készült belőle az USA-ban, de az nem tartalmazta azt a három tételt – köztük a két magával ragadó polonézt –, amely csak zongoraletétben maradt fenn. Érthetetlen, hogy a Szent Szaniszló hogyan kerülhette el eddig az előadók figyelmét. Az idős Liszt utolsó zenei megnyilatkozásáról, egyben egy ízig-vérig romantikus, megkapóan személyes hangú műről van szó, amely töredékességében is lenyűgözően grandiózus (több mint 90 perc). Ami Mozartnál a Requiem, az Lisztnél a Szent Szaniszló. Nem véletlen, hogy a duplalemezes albumon az oratórium mellett Liszt Requiemje kapott helyett. Ha elkészülhetett volna a teljes opusz, valószínűleg a Liszt-életmű egyik legfontosabb darabjaként tekintenénk rá már évtizedek óta. A Szent Szaniszló oratórium Liszt Ferenc és a romantikus zene talán „leglengyelesebb” műve, amelynek egyik interlúdiuma nem más, mint a Jeszcze Polska nie zgineła, Lengyelország jelenlegi nemzeti himnusza. A zeneszerző a lengyel témájú szövegkönyv megzenésítésével hódol az életében meghatározó szerepet betöltő Carolyne von Sayn-Wittgenstein hercegné lengyel származásának. A Strausz Kálmán vezette Honvéd Férfikar, a Budapesti Stúdió Kórus, az Óbudai Danubia Zenekar és Fidelio Média ezzel a különleges kiadvánnyal kíván tisztelegni a 200 éve született Maestro emléke előtt. A lemezbemutató koncert – az előadók jelentékeny erőfeszítésének lelkes-szép példája – kiemelkedett a bicentenárium eseményei közül és egyben a magyar EU-elnökség hivatalos programja volt. A Fidelio Média kiadásában megjelent duplalemezes album exkluzív kivitelben, 24 oldalas magyar–lengyel–angol nyelvű kísérőfüzettel és benne a teljes szövegkönyvvel kerül a lemezboltok polcaira. A kiadvány támogatói és együttműködő partnerei a Balassi Intézet, a Lengyel Intézet és a Nemzeti Kulturális Alap. A hangfelvételeket Bárány Gusztáv, Dorozsmai Gergely, Kurina Tamás, illetve Horváth Tamás és Alpár Tibor készítették, a kísérőfüzetben olvasható tanulmányokat Kaisinger Rita írta. |